Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

Jenaplan Pedagógia

Reformpedagógia

Iskolánk a Jenaplan reformpedagógia alapelvei szerint működik.

A Jenaplan alkalmazása az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola alsó tagozatában

A reformpedagógia az iskolára vonatkozóan olyan változtatást jelent, amely radikálisan szakít a „régi iskola” képével, annak tekintélyelvű, korlátozó, életidegen elemeivel, és helyette az ezzel szemben álló olyan „új iskola” megvalósulásához nyújt segítséget, amelynek működését az alábbi pedagógiai motívumok jellemzik:

* A teljes gyermeki személyiség fejlesztésére, a „teljes ember” nevelésére irányuló törekvés * A gyermeki érdeklődés és a gyermeki szükségletek előtérbe helyezése * Az egyoldalú intellektuális orientációt meghaladó, a tanulói aktivitás, kreativitás, életközeliség szempontjainak figyelembevételére törekvő tanulási formák kialakításának igénye * Az iskola mint életközösség a kooperatív, tudatos és felelősségteljes élet és tanulás.

A Jenaplan néven ismertté vált iskolakoncepció, amelynek kidolgozását Peter Petersen 1923-ban kezdte el a jénai egyetem gyakorlóiskolájában, jelenleg is viszonyítási pont és követendő példa több nyugat-európai országban. A Jenaplan- iskolák olyan pedagógiai intézmények, amelyek vállalják az egyes országok állami – önkormányzati iskolarendszereinek keretei között a nevelőiskola feladatait is. Természetesen minden egyes iskola sajátos egyéni pedagógiai karakterrel rendelkezik.

A Jenaplan- iskola jellemzői

  1. Az iskola a gyermek élettere, nem csupán oktatási intézmény
  2. Az iskola osztályai lakószobaként vannak berendezve
  3. A heti tevékenységet a ritmikus heti munkaterv osztja fel, szemben az „órarend fecnivel” és a „merev időütemezéssel”
  4. Sokféle választható tevékenység, szemben a tanárcentrikus egyenoktatással
  5. A Jenaplan meghatározás jellemzője a csoportmunka, nem a versengésre késztető egyéni munka
  6. A művelődés alapformái: a beszélgetés, a munka, az ünnep, továbbá a szemléltetés, az érzékelés, az észlelés, a tudatosítás …alapvető elemei a

közösségi iskolaéletnek és a felfedezésre épülő tanulásnak

  1. Nem érdemjegyeket kapnak a tanulók, hanem tájékoztató szöveges értékelést
  2. Az iskola a tanárok, gyermekek, a szülők, a lakókörnyezetben élők közössége
  3. A hét ünneppel kezdődik és végződik. Az ünnep ritmikus keretet ad az iskola életének, fejleszti a közösségi érzést, és nyilvános szereplési

lehetőséget biztosít a gyerekeknek

  1. Mindent bemutat, amit a gyermekek készítenek
  2. A Jenaplan-iskola ismertetőjegye a támogatás és a kölcsönös segítség
  3. A Jenaplan-iskola az élet tiszteletének törvényét követi

A társadalmi változások szükségszerű következménye az iskolák belső átalakulása. A megváltozott társadalmi körülmények hatására változtak az

elvárások az iskolai oktató-nevelő munkával szemben is. Egyre több nevelési helyzet megoldása áthárul az iskolára. A tanulmányi teljesítmények javulása sokszor a nevelési, szocializációs problémák megoldásán múlik. Ehhez a munkához ad nagy segítséget a XX. sz. elején élt Peter Petersen

nemzetközi hírű német pedagógus, neveléstudós Jenaplan iskolamodellje. Ez nem iskolatípust jelent, hanem egy olyan nevelési-oktatási koncepciót,

amely nem változtatja meg az oktatási törvényeket, a NAT előírásait, a kerettanterv kitűzött céljait, csak az odavezető utat módosítja. A Jenaplan

feloldja a hagyományos pedagógia elvárásai, követelményei által kialakított merev, szigorú iskolai légkört, biztosítja a gyermek teljes személyiségének fejlődését.

Iskolánkban, a dr. Kemény Ferenc Általános Iskolában a Jenaplan adaptációját a 2001/2002-es tanévben kezdtük. 2001. áprilisában Perbálon jártunk, ahol a gyakorlatban szerezhettünk tapasztalatot arról, hogy működhet a Jenaplan a hazai iskolai gyakorlatban. A program beindításában és a gyakorlati munkánkban segítséget jelent a folyamatos kapcsolattartás az ELTE TKF Neveléstudományi Tanszékén működő Alternatív és Reformpedagógiai Dokumentációs és Kutatóműhelyével, dr. Hihonya György és Kopp Erika adjunktussal, aki a Magyar Reformpedagógiai Egyesület Jenaplan munkacsoportjának titkára. Nevezett szaktekintélyek rendszeresen látogatják iskolánkat és segítik munkánkat, amiért köszönet nekik.

A 2001/2002-es tanévben az első évfolyamon egy, a 2002/2003-as tanévben szintén egy, a 2003/2004-es tanévben két ún. „Jenaplan-osztályt” tudtunk

indítani. Szeretnénk ezt a programot a felső tagozatra is kiterjeszteni, természetesen elemeiben „átemelve”, hiszen a mai magyar oktatásrendszerben

teljes egészében nem, de valljuk, hogy elemeiben megvalósítható, ún. projekt-oktatás, differenciálás, a tanulók képességeit, érdeklődését

figyelembe vevő egyénre szabott oktatás, valamint a csoport munka, illetve a kooperatív tanulás.

A Jena-terv pedagógiai, antropológiai alapjai Peter Petersen felfogása alapján és a dr. Kemény Ferenc Általános Iskola gyakorlatában

Peter Petersen Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

A Jena-terv pedagógiai, antropológiai alapjai

A nevelési feladatok a gyermek „életmegnyilvánulásai egészének” figyelembevételével történjenek.

Négy alapvető lelkierő:

  • Mozgásvágy
  • Tevékenységvágy
  • Társas ösztön (kapcsolatok alakulása)
  • Tanulási ösztön (a természetes tanulás képessége)

Az osztályterem és az iskolai élet átalakítása úgy, hogy ezek az erők a lehető legteljesebben kiaknázhatók legyenek.

Magyarországi adaptációk: Perbál, Mórahalom, Eger.

A négy alapvető erő aktivizálása blokkórákon és iskolán kívüli tevékenységekben is.

Az osztálytermek lakószoba jellegűvé alakítása a cél.

Művelődési alapformák

Az iskola a teljes személyiség bevonására törekszik; az egyoldalú frontális oktatáson túlmutat.

Alapformák és helyzetek:

  • Beszélgetés: körbeszélgetés, beszámoló, vita, tanfolyam, oktató párbeszéd, reggelizés
  • Játék: szabad, oktató, szüneti, tornajáték, színjátszás
  • Munka: csoportmunka, beszélgető/különleges/beiskolázási kurzusok
  • Ünnep: reggeli, hétvégi, adventi, karácsonyi, születésnapi, iskolaalapítási, ballagási, felvételi ünnep, pedagógiai visszapillantás

Napindító körbeszélgetés (30–45 perc) központi szereppel; rendszerezés, didaktikai játékok bevezetése, projektek előkészítése.

A körbeszélgetés után blokkóra; túlsúlyban a csoportmunka, de szükség szerint frontális munka is.

Heti nyitó és záró ünnep; szülők aktív részvétele; projektek ünneppel zárulnak (pl. kiállítás).

Tanterv és gyermeki tanulás

Nincs „új tanterv” létrehozási törekvés; a tanterv eszköz a kultúra átadására.

Hangsúly: felfedezés szabadsága, új dolgok kialakítása/átélése/bemutatása.

Magyarországon a Jenaplan a NAT-ra és kerettantervre épülő módszer.

Minden iskola a saját igényeihez igazítja; az intézmény így jár el.

A tanár feladatai

  • Ünnepek előkészítése és bevezetése (hétvégi, napi nyitó/záró).
  • Körbeszélgetések előkészítése és vezetése; formák megfigyelése és elemzése.
  • Projektek tervezése/kivitelezése; feladatmegosztás; beszámolók; szülők tájékoztatása; értékelés.
  • Egyéni tanulási program tanulási nehézségnél; fejlesztőmunka.
  • Számtani és nyelvtani nívókurzusok vezetése.
  • Blokkóra vezetése (egyéni, szabad és csoportmunka).
  • Munkasarok/természetsarok kialakítása.
  • „Dokumentációs központban” közös célirányos munka a gyermekkel.
  • „Integrált önkifejezési program” (zene, tánc, kézimunka, színjátszás integrációja).
  • „Tájékozódás a világban” témákhoz kapcsolt tanulási lehetőségek az iskola környezetében.
  • Munkaeszközök tervezése, előállítása, kipróbálása, továbbfejlesztése.

A tanító szerepe megváltozott: nem a tudás egyedüli birtokosa, hanem vezető és tanácsadó.

Napindító körbeszélgetés gyakorlata („szőnyegre kiülés”).

Szülői ház és iskola közti szoros kapcsolat: családi délutánok, szülők bevonása a projektfeldolgozásba.

Didaktikai játékok készítése és rendszeres használata órákon.

Évente négy projekt, a négy évszakhoz igazítva.

Oktatásszervezési alapelvek és gyakorlat

a) Alapcsoportok évfolyamok helyett:

  • Alsósok: 1–3. iskolaév
  • Középső: 4–6. iskolaév
  • Felsősök: 7–8. iskolaév
  • Ifjúsági: 9–10. iskolaév

b) Ritmikus hetiterv: az „órarendfecni” helyett heti munkaterv, amely a beszélgetés–munka–játék–ünnep ritmusára épül.

c) Iskolai „lakószoba”: mozgatható, természetes bútorok; nyitott polcok; közös díszítés (virágok, képek, akvárium, gyűjtemények, könyvek); „rálátás” a természetre.

d) Értékelés: osztályozás elutasítása; személyiségre kiterjedő, írásos jellemzés; formalizált értékelőlapok használata; szülőkkel megbeszélve.

a) A magyar rendszerben alapcsoportos oktatás nincs; maradnak a hagyományos évfolyamkeretek.

b) Bevezették a ritmikus hetitervet; 1. osztályban napi terv; a munka üteme az egyéni fejlődési tempóhoz igazodik.

c) Hagyományos bútorok mellett törekvés az otthonosságra; nyitott polcrendszer; virágok és hasznos tárgyak a „munkahely” hangulatossá tételéhez.

d) Szöveges értékelés: 1–4. évfolyamon és felsőben több készségtárgyban; saját értékelő lap; a szülők kedvelik; nincs bukás; az értékelés ösztönző.