- Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola | Oldalunk folyamatosan frissül!
- +36 30 949 9199
- info@kemfer.hu
Jenaplan Pedagógia
- Főoldal
- Jenaplan Pedagógia
Reformpedagógia
Iskolánk a Jenaplan reformpedagógia alapelvei szerint működik.
A Jenaplan alkalmazása az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola alsó tagozatában
A reformpedagógia az iskolára vonatkozóan olyan változtatást jelent, amely radikálisan szakít a „régi iskola” képével, annak tekintélyelvű, korlátozó, életidegen elemeivel, és helyette az ezzel szemben álló olyan „új iskola” megvalósulásához nyújt segítséget, amelynek működését az alábbi pedagógiai motívumok jellemzik:
* A teljes gyermeki személyiség fejlesztésére, a „teljes ember” nevelésére irányuló törekvés * A gyermeki érdeklődés és a gyermeki szükségletek előtérbe helyezése * Az egyoldalú intellektuális orientációt meghaladó, a tanulói aktivitás, kreativitás, életközeliség szempontjainak figyelembevételére törekvő tanulási formák kialakításának igénye * Az iskola mint életközösség a kooperatív, tudatos és felelősségteljes élet és tanulás.
A Jenaplan néven ismertté vált iskolakoncepció, amelynek kidolgozását Peter Petersen 1923-ban kezdte el a jénai egyetem gyakorlóiskolájában, jelenleg is viszonyítási pont és követendő példa több nyugat-európai országban. A Jenaplan- iskolák olyan pedagógiai intézmények, amelyek vállalják az egyes országok állami – önkormányzati iskolarendszereinek keretei között a nevelőiskola feladatait is. Természetesen minden egyes iskola sajátos egyéni pedagógiai karakterrel rendelkezik.
A Jenaplan- iskola jellemzői
- Az iskola a gyermek élettere, nem csupán oktatási intézmény
- Az iskola osztályai lakószobaként vannak berendezve
- A heti tevékenységet a ritmikus heti munkaterv osztja fel, szemben az „órarend fecnivel” és a „merev időütemezéssel”
- Sokféle választható tevékenység, szemben a tanárcentrikus egyenoktatással
- A Jenaplan meghatározás jellemzője a csoportmunka, nem a versengésre késztető egyéni munka
- A művelődés alapformái: a beszélgetés, a munka, az ünnep, továbbá a szemléltetés, az érzékelés, az észlelés, a tudatosítás …alapvető elemei a
közösségi iskolaéletnek és a felfedezésre épülő tanulásnak
- Nem érdemjegyeket kapnak a tanulók, hanem tájékoztató szöveges értékelést
- Az iskola a tanárok, gyermekek, a szülők, a lakókörnyezetben élők közössége
- A hét ünneppel kezdődik és végződik. Az ünnep ritmikus keretet ad az iskola életének, fejleszti a közösségi érzést, és nyilvános szereplési
lehetőséget biztosít a gyerekeknek
- Mindent bemutat, amit a gyermekek készítenek
- A Jenaplan-iskola ismertetőjegye a támogatás és a kölcsönös segítség
- A Jenaplan-iskola az élet tiszteletének törvényét követi
A társadalmi változások szükségszerű következménye az iskolák belső átalakulása. A megváltozott társadalmi körülmények hatására változtak az
elvárások az iskolai oktató-nevelő munkával szemben is. Egyre több nevelési helyzet megoldása áthárul az iskolára. A tanulmányi teljesítmények javulása sokszor a nevelési, szocializációs problémák megoldásán múlik. Ehhez a munkához ad nagy segítséget a XX. sz. elején élt Peter Petersen
nemzetközi hírű német pedagógus, neveléstudós Jenaplan iskolamodellje. Ez nem iskolatípust jelent, hanem egy olyan nevelési-oktatási koncepciót,
amely nem változtatja meg az oktatási törvényeket, a NAT előírásait, a kerettanterv kitűzött céljait, csak az odavezető utat módosítja. A Jenaplan
feloldja a hagyományos pedagógia elvárásai, követelményei által kialakított merev, szigorú iskolai légkört, biztosítja a gyermek teljes személyiségének fejlődését.
Iskolánkban, a dr. Kemény Ferenc Általános Iskolában a Jenaplan adaptációját a 2001/2002-es tanévben kezdtük. 2001. áprilisában Perbálon jártunk, ahol a gyakorlatban szerezhettünk tapasztalatot arról, hogy működhet a Jenaplan a hazai iskolai gyakorlatban. A program beindításában és a gyakorlati munkánkban segítséget jelent a folyamatos kapcsolattartás az ELTE TKF Neveléstudományi Tanszékén működő Alternatív és Reformpedagógiai Dokumentációs és Kutatóműhelyével, dr. Hihonya György és Kopp Erika adjunktussal, aki a Magyar Reformpedagógiai Egyesület Jenaplan munkacsoportjának titkára. Nevezett szaktekintélyek rendszeresen látogatják iskolánkat és segítik munkánkat, amiért köszönet nekik.
A 2001/2002-es tanévben az első évfolyamon egy, a 2002/2003-as tanévben szintén egy, a 2003/2004-es tanévben két ún. „Jenaplan-osztályt” tudtunk
indítani. Szeretnénk ezt a programot a felső tagozatra is kiterjeszteni, természetesen elemeiben „átemelve”, hiszen a mai magyar oktatásrendszerben
teljes egészében nem, de valljuk, hogy elemeiben megvalósítható, ún. projekt-oktatás, differenciálás, a tanulók képességeit, érdeklődését
figyelembe vevő egyénre szabott oktatás, valamint a csoport munka, illetve a kooperatív tanulás.
A Jena-terv pedagógiai, antropológiai alapjai Peter Petersen felfogása alapján és a dr. Kemény Ferenc Általános Iskola gyakorlatában
| Peter Petersen | Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola |
|---|---|
A Jena-terv pedagógiai, antropológiai alapjaiA nevelési feladatok a gyermek „életmegnyilvánulásai egészének” figyelembevételével történjenek. Négy alapvető lelkierő:
Az osztályterem és az iskolai élet átalakítása úgy, hogy ezek az erők a lehető legteljesebben kiaknázhatók legyenek. | Magyarországi adaptációk: Perbál, Mórahalom, Eger. A négy alapvető erő aktivizálása blokkórákon és iskolán kívüli tevékenységekben is. Az osztálytermek lakószoba jellegűvé alakítása a cél. |
Művelődési alapformákAz iskola a teljes személyiség bevonására törekszik; az egyoldalú frontális oktatáson túlmutat. Alapformák és helyzetek:
| Napindító körbeszélgetés (30–45 perc) központi szereppel; rendszerezés, didaktikai játékok bevezetése, projektek előkészítése. A körbeszélgetés után blokkóra; túlsúlyban a csoportmunka, de szükség szerint frontális munka is. Heti nyitó és záró ünnep; szülők aktív részvétele; projektek ünneppel zárulnak (pl. kiállítás). |
Tanterv és gyermeki tanulásNincs „új tanterv” létrehozási törekvés; a tanterv eszköz a kultúra átadására. Hangsúly: felfedezés szabadsága, új dolgok kialakítása/átélése/bemutatása. | Magyarországon a Jenaplan a NAT-ra és kerettantervre épülő módszer. Minden iskola a saját igényeihez igazítja; az intézmény így jár el. |
A tanár feladatai
| A tanító szerepe megváltozott: nem a tudás egyedüli birtokosa, hanem vezető és tanácsadó. Napindító körbeszélgetés gyakorlata („szőnyegre kiülés”). Szülői ház és iskola közti szoros kapcsolat: családi délutánok, szülők bevonása a projektfeldolgozásba. Didaktikai játékok készítése és rendszeres használata órákon. Évente négy projekt, a négy évszakhoz igazítva. |
Oktatásszervezési alapelvek és gyakorlata) Alapcsoportok évfolyamok helyett:
b) Ritmikus hetiterv: az „órarendfecni” helyett heti munkaterv, amely a beszélgetés–munka–játék–ünnep ritmusára épül. c) Iskolai „lakószoba”: mozgatható, természetes bútorok; nyitott polcok; közös díszítés (virágok, képek, akvárium, gyűjtemények, könyvek); „rálátás” a természetre. d) Értékelés: osztályozás elutasítása; személyiségre kiterjedő, írásos jellemzés; formalizált értékelőlapok használata; szülőkkel megbeszélve. | a) A magyar rendszerben alapcsoportos oktatás nincs; maradnak a hagyományos évfolyamkeretek. b) Bevezették a ritmikus hetitervet; 1. osztályban napi terv; a munka üteme az egyéni fejlődési tempóhoz igazodik. c) Hagyományos bútorok mellett törekvés az otthonosságra; nyitott polcrendszer; virágok és hasznos tárgyak a „munkahely” hangulatossá tételéhez. d) Szöveges értékelés: 1–4. évfolyamon és felsőben több készségtárgyban; saját értékelő lap; a szülők kedvelik; nincs bukás; az értékelés ösztönző. |
Iskolánkról
Diákoknak
A hét minden napján hívhatja:
+36 30 949 9199
- Eger, Kodály Zoltán u. 5, 3300
- info@kemfer.hu